Hites Adakozók Hálózata Pécs - a pécsi Hit Gyülekezete Karitatív Szervezete

November utolsó hétvégéjén Bonyhádon járt a HAH Pécsi Szervezete. A bonyhádi Hit Gyülekezete támogatásával a Piactéren felállított sátorban 500 kilogramm ruha és 440 kilogramm élelmiszer „fogadta” azt a mintegy 160 rászorulót, akik az egyre intenzívebb eső ellenére is kitartóan várták, hogy sorra kerüljenek. Hálásan fogadták az adományt, amely között mindenki talált neki megfelelő ruhát, vagy éppen cipőt.

Bonyhád a Völgység fővárosa

Bonyhád Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, gyakran emlegetik „A Völgység fővárosaként”. Mint település már a 14. századtól létezik, de fejlődése csak a 18. században lendült fel igazán. A kis létszámú magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi, később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Perczel család szívesen fogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére.

A reformkori politikai küzdelmekben a bonyhádi és völgységi nemesség példamutatóan vett részt; a szabadságharc csatáiban a németség és a zsidóság is lelkesen harcolt. Az 1867. évi Kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a szarvasmarha tenyésztést. A 20. század első évtizedeiben a gazdasági konjunktúra hatására gyarapodott a népesség, növekedett a közművelődés iránti igény. Bonyhád iskolavárossá fejlődött.

A két világháború között a magyarok, „svábok” és zsidók, a kis számú szerb nemzetiségű lakosság békés jelenléte tette sokszínűvé az épített környezetet, a helyi hagyományrendszert és nyelvhasználatot. A több mint 6.000 lakosú város nyugalmát a II. világháború és az utána következő évek zavarták meg. A zsidó lakosságot deportálták, a németajkúak jelentős részét internálták és kitelepítették. 1945-48-ban az üldözöttek és elhurcoltak helyébe a máshonnan elűzött bukovinai, erdélyi székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.
Napjaink városát természeti szépségei mellett történelmi hagyományai, nyitott, kezdeményező közösségi, társadalmi élete teszi igazán vonzóvá.

Bonyhád, hát ez jól ESETT, és csak esett...

A ruhák fogyásával a kitartóan zuhogó eső lassan beöntött a sátor aljára (lehet, hogy mégis a piac betonozott részére kellett volna felállítani, na majd legközelebb). Az egyre hidegebb időjárás, és fokozódó eső ellenére is, a jelenlevők között nagy számú babakocsis, és kisgyermekes anyuka is kitartással várta végig a sort, majd örömmel távoztak a ruhákkal és élelmiszerekkel.

Nagyítható fotógaléria: